…mégis eshet örökké…

Lekésve

Kissé elhiszek minden hazugságot,
Kifordítva tálalom a valóságot.
Hiteles szemeim megtévesztenek,
A lelkedből én rögtön mintát vehetek.

Elolvadsz arcomban, nem vágysz innen el,
Meleg kakaóval jó egy hűvös reggel,
Egy interjún ülünk tétován, bambán,
Elszalasztottunk néhány gyönyörű órát.

Debrecen, 2008. szeptember 26.

Vers találomra
  • Visszabújt magába

    És rám tört a baljós reggel. Ordas szája csak habot szórt. Engem újra elragadott.

  • Istenek istenekhez

    Hozzuk létre a tökéletes káoszt, Születése előtt térdel is imához. Ki oly fekete, mily senki nem lehet, Utak a koldus szívéhez ne legyenek.

  • Nincs

    Valahogy minden olyan kárhozott, Fejemre, rám, több ezer átkot szórt.

  • Téli napsütés

    Silány, megfagyott érzékszervek. Tompa, kiélt aggyal kereslek. Önkontroll nélküli imával, A legkegyetlenebb halállal.

  • ?

    Megijedek, félek, megijedek, félek, Egy láncról lelógó húscafaton élek. Megijedek, félek, megijedek, félek, A világon mi értelme a tetteknek? Kisvárda, 2005. augusztus 25. /csütörtök/