Isten sirat valakit

Megjelent: 2017.12.16. | Írta: Őszfalvy László

Az egyik gyerekkori szobámban keresem a pillanatokat. Másodszor tudtam hazajönni ebben az évben. Kint pöttyös minden, az éjszaka zord. Szolid fénynél hallgatom a párkányon a szabálytalan kopogást. Zene ez is. Egyre jobban esik, ricsajt hallván kintről, tudom, hogy mi történt. Kimegyek.

Kategória: A múltból | Címke: hiány, romlottság, tehetetlenség, kényszerűség, viszolygás, bánat, elidegenedés, idegen, változás, magány, élet, kiüresedés, kisvárda, eltévedve, undor, isten, rossz emlék, reménytelenség, eső, fájdalom, kudarc, szomorúság, megtörve, hanyatlás, csalódottság, tragédia, gyermekkor, keserűség, beletörődés, fásultság

Talányban fogant

Megjelent: 2017.10.29. | Írta: Őszfalvy László

A világ csak jobb lehet nélkülem,
A Pokol pedig rosszabb énvelem.
Testemet vetem az állóvízbe,
Fülemben cseng elmúlás-zenéje.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: debrecen, kudarc, halál, utazás, szomorúság, csalódottság, lélek, talány

Vers találomra

Néma szavak
Pattanásig feszül a húr, A legszebb kép is eltorzul. Csak állok némán és nézem, Szökik az érzés belőlem.
Isten óvjon meg
Ha rám nézel, árnyékom takar, Édesen menekülsz is egyből, Örök sötétséget ki akar: Nem vagyok jó.
A kötél
Letörött ágak utadat jelzik, Az erdő még a nyomodat őrzi. Bár nem beszél már rólad sem senki, Az éjszaka versedet énekli.
Csillagfény
Ez a világ olyan durva, A lelkem annyira ronda. Szeretném, ha reggel lenne, A bűnös ma megfizetne.
Visszabújt magába
És rám tört a baljós reggel. Ordas szája csak habot szórt. Engem újra elragadott.