Fehérbe öltözött a táj,
Körötte kering a halál.
Szikrázó hideg ruhája,
Tüzet hoz el minden álma.
Szellemképe a falakban,
Rátekint néha álmosan.
Roppan a hó lépte alatt,
Visszhangot ver a csarnokban.
Sok száz látomás éjszaka,
Elűzi mind a fény szava.
Ó, ha az álom maradna,
Lenne olvadás korszaka.
Kisvárda, 2002. június 28. /péntek/ – 2002. július 8. /hétfő/