Ha eljön az éj,
Fáradt messzeség
Pihen meg árván
A hangom ágyán.
Benned fogan meg
Ezer álomvágy,
Az éj parancsa
Űz el tehozzád.
Sötét, hideg szem
Nyílik csendesen.
Átkát szétszórja,
Ütött az óra.
Mélyen szeress meg,
Seb a szívemen,
Lüktet kegyetlen
Táncokat járván.
Ha eljön az éj,
Bágyadt szenvedélyt
Csókol tűzzel rám
A vad szomjúság.
Te itt maradtál,
Szól a halott lány,
Egy nap majd meglásd,
Visszatérsz hozzám.
Rád hagytam mindent,
Lelkem, meztelent.
Komor fák alatt
Hangom megremeg.
Lombját megtépi
Könnyező esti,
Véres imáknak.
Feltámadásnak.
Adtam lényegem.
Testem kietlen,
Kihalt tájait.
Levelek lepik.
Ha eljön az éj,
Illatod a kéj.
A szél elhordja.
Ősvizek partja.
Debrecen, 2008. október 4. – 2008. október 5.