Vers

Négy elkészült kézirat. Négy hosszas utazás a lélek mélységeiben. Az ötödik is elkezdődött…
Sohasem az számít, hogy mid van. Hanem az, hogy hogyan használod.

Hallgatag magányom

Megjelent: 2019.11.15. | Írta: Őszfalvy László

Hallgatag magányom a búskomor árnyékod,
Nyomodba szegődött a fekete zarándok,
Nem tudsz szenvedésemről, úgy éled életed,
Nem figyelsz te rám, pedig ez lesz, mi eltemet.

Kategória: Tündérviola és az Árnykirály | Címke: budapest, magány, elhagyatva, isten, élet, titok, fájdalom

Világszépe kisasszony

Megjelent: 2018.11.13. | Írta: Őszfalvy László

Reggelente az első gondolatom vagy,
Az összes kincsem közül lelked a legszebb,
Ölelő szád engem csók nélkül sose hagy,
Hozzád világra mozdul vissza a lelkem.

Kategória: Tündérviola és az Árnykirály | Címke: tündérvirágszál, béke, megnyugvás, otthon, szerelem, lélek, nyugalom, budapest, változás, niki

Akiket a bánat visz el

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Halványsárga képek örökös hullámzása,
Elfáradt, beteg testünk tompa puffanása.
Vészjóslón bólogató komor lombkoronák,
Az ajtónk rég nem nyitható, a zár elrozsdált.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: fájdalom, menekülés, budapest, halál, elidegenedés, sötétség, réka, egyedüllét, melankólia, komor, bánat, idegen, rossz emlék

Én majd vigyázok rád

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Látom hát, te vagy a legmagányosabb a világon,
Hajtsd most ide kicsi fejedet szépséges gyermekem.
Sírj csak, én leszek az, aki igazán figyel rád is,
Hunyd be a szemedet, mialatt fogod a kezemet.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: réka, egyedüllét, melankólia, idegen, rossz emlék, fájdalom, menekülés, budapest

Nagy szemű gyerekek

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Hintázok, hintázok,
Egyszer csak, tudod mit látok?
Fel az égbe, lebegve felszállok.
Oly messzire jutok, bár egy helyben állok.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: látomás, talány, budapest, utazás

Amandina

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

A mantra

Ördöghold, ördöghold,
Ragyogjál fényesen.
Ördöghold, ördöghold,
Ragadd el kedvesem.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: kisvárda, fantázia, talány, komor

Jókívánság Nikinek

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Minden lépted puha legyen ma az Álomföldeken,
Arcod felhőkbe fúrva mosolygós,

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: budapest, bűn, niki, tündérvirágszál

Szép

Megjelent: 2017.12.09. | Írta: Őszfalvy László

Hűha, most látom csak, hogy milyen fenségesen gyönyörű ez az este.
Az istenek ujjai ismét pompázatos szépséget karcoltak a kifeszült pillanatokra.
S pazar bájjal mosolyog az álomszép káprázat.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: éjszaka, remény, vágy, budapest, izzás, alexandra, doboz

A rózsák völgyében

Megjelent: 2017.12.02. | Írta: Őszfalvy László

Hódolat Lettinek

Gyönyörű rózsák kertjében vagyok,
a legszebbet szakítanám Önnek, örömére, de kezeimet
összekötözi,
megfordulok nehezen, háttal próbálom keresni, hogy Önnek adjam,
de karjaimat hirtelen éles pengével levágja.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: titokzatos lány, magány, remény, vágy, budapest, bűn, letti, nicole

Keservers

Megjelent: 2017.11.25. | Írta: Őszfalvy László

Egy halott csillag ártón nyugszik tenyeremben,
Hajamban rejtőzve csattognak a vasfogak,
Te már akkor tudtad, mikor én még nem voltam,
Miket hallasz majd tőlem, és hogyan érezlek.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: kitaszítva, beletörődés, budapest, halál, magány, melankólia, komor, idegen

Vers találomra

Könnyek
Jéghideg kezekkel fogja kezemet, Éjsötét szemekkel bántja lelkemet. Lopva lesem elbúvó természetét, Próbálom felfogni magasztos lényét.
Fénytánc
Itt van az idő, széttört az üvegfal, Szilánkjai zenélnek, ez a vérdal. Keretbe foglalom bűnös életem, Féreg voltam egy ízletes gyümölcsben.
Fogadd szerelemmel
Az este még mindig vonzó és gyönyörű, A fekete világ örökké szép színű. Elhagyott engem az Éjszaka Bús Lánya, Enyém lett így a Nap összes mesés bája.
Vagy nekem
Elbűvöl az időtlen szépséged, Elgyengít szívemben jelenléted. Belsőm cirógatod szerelemesen, Magamból mindent átadok neked.
Misztikum
Befelé folynak könnyeim, Elszállnak mind a terveim. Kést döftek belém a szolgák, Mert bennem urukat látták.