Kereslek, kutatlak, utánad megyek,
Egy szív alakú sírgödörbe teszlek.
Öntözlek bánattal, bús szóval százzal,
Betakarlak, hogy fázzál, félhomállyal.
Kereslek, kutatlak, utánad megyek,
A zaklató napfényben nem nevetek.
Tüskét szúrok reménykedő szemedbe,
Lásd, amit én, fák alatt dideregve.
Hallottad-e valaha azt, amit én?
Ősi barlangokba űzött-e már tél?
Ízlelted már az élet finom étkét?
Akadt torkodon egy szó, egy költemény?
Debrecen, 2007. december 26. /szerda/