…mégis eshet örökké…

Éjféli levelek

Az est birodalmában testemet vonzza már az ágy, de szívem még maradna az asztalnál. Csak még egy sor, csak még egy levél, holnapi válaszoddal emeld ki belőlem a kétségeket. Adj nekem erőt, és én világra csókollak, kedvesem. Szeress, és Tiéd lesz a legnagyobb hatalom. Addig is, szótalan szépségek kísérjék minden léptedet a halk szavú álmok földjén…

Zarándokutam

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Katinak

Örömmel fogadtam, hogy ismét hallhattam felőled. Remélem, kellemesen telnek napjaid, ott, a messzi Balatonnál. Bár tudom, a hosszas egyedüllét megmérgez minden jót, de ennek ellenére kívánom Neked, hogy legyen minden napod felhőtlen, és tudj csak a jóra, szépre összpontosítani.

Kategória: Éjféli levelek | Címke: vágy, emlék, debrecen, kati, bűn, szerelem, liliom, remény

Vers találomra

Szomorú film
Nincs otthonom, nincs hazám, Kolonc vagyok a világ nyakán.
Nincs semmink (urnába zárva) – Pethő Sándor emlékére (1956 – 2002)
Aznap, mikor felsírtál, Elhalványult a szivárvány. Isten letekintett rád: „Könyörületet te se várj.”
A madárember
Egy borongós őszi reggelen, Elindult ő innen mellőlem. Útra kelt a nagyvilág felé, Azt hittem, sosem látom többé.
Mindig itt vagy
Ha belül épp nagyon vérzek, Ne akarj éntőlem szépet. Szálljon békésen a holló, Menjen vele a haldokló.
A híd két világ között
Elhagyott minden ihlet és gondolat, A magány zárta a súlyos ajtókat. Mintha köd lenne a beteg elmémben, Csalódtam én az isteni tervekben.