Elbűvöl az időtlen szépséged,
Elgyengít szívemben jelenléted.
Belsőm cirógatod szerelemesen,
Magamból mindent átadok neked.
Zuhanás közben kaptad el kezem,
Mosolyogva néztél a mélységben.
Szavaiddal emeltél magadhoz,
A gyönyörűségbe belehalok.
Fényeket csókoltál a lelkembe,
Vérző testemet vetted öledbe.
Már tudok járni, feléd indulok,
A harcom nagy részén is túl vagyok.
Eltüntetsz mindent, ami rossz nekem,
Visszahozod gyermeki életem.
Visszahullt egy falevél a fára,
Szerelmesen ölelő ágára.
Te pont az én világomba illesz,
Mindenem a csókjaidért reszket.
Rosszul vagyok én is, ha rosszul vagy,
Add a lelked, kezdjük el álmunkat!
Kisvárda, 2005. augusztus 12. /péntek/