Befelé folynak könnyeim,
Elszállnak mind a terveim.
Kést döftek belém a szolgák,
Mert bennem urukat látták.
Fuldoklom saját véremtől,
Elillansz a rút szívemből.
Jajgatnak, akik ismernek,
Látták szememben a véget.
Ezüstös lesz az éjszaka,
Holló a poklot elhagyja.
Véremmel írja égboltra:
„Soha nem leltek otthonra.”
Kisvárda, 2002. december 15. /vasárnap/