…mégis eshet örökké…

Zarándok

Ezernyi kín és gyötrődés
Tépi fagyott szellemem, és
Akárhová lépek, nem talállak.

Nincs már szeglet e világon,
Nincsen innen a halálon.
Akárhová lépek, nem talállak.

Hullámzó vágyak serege.
Támadják lelkem szüntelen.
Akárhová léptem, jó volt veled…

Kisvárda, 2003. január 15. /szerda/

Vers találomra
  • Jókívánság Nikinek

    Minden lépted puha legyen ma az Álomföldeken, Arcod felhőkbe fúrva mosolygós,

  • Én nem félek

    Félek az élettől, félek önmagamtól, Félek a mézédes hangodtól. Félek a fehértől, félek a színektől, Félek a perzselő szemedtől.

  • Végtelen hiány

    A tegnapi eső régen felszáradt, A remény bennem már újra feltámadt. Tudom, hogy az álmomnak nincs jövője, Gyorsan el is bújok hát az erdőben.

  • Világok bukása

    Minden nap és minden éjjel Szembenézek a veszéllyel. Ölted bennem a szavakat, Szültél sátáni hangokat.

  • A romolhatatlan

    Ha bántani akarsz, akkor mást szeretsz. Ha kedvemben járni, akkor eltemetsz. Miért jössz a közelembe, ha az fáj? Tárd ki szárnyaid, repülj el innen már!