A hegy tetején, vagy barlang mélyén,
Itt mellettem, vagy a világ végén,
Tenger közepén, egy kis csónakban,
Földön kúszva perzselő sivatagban,
Eltemetem emlékedet.
Fenn a mennyben, az angyalok között,
Alant a pokolban, bűnök mögött,
Emberek közt mindennap szenvedve,
Színes álmokban valamit keresve,
Eltemetem emlékedet.
Nagyurakkal pompás palotában,
Vagy várbörtönben, kínzó rabságban,
Fényes csillagként égen ragyogva,
Vagy vámpírként a sötétben vadászva,
Eltemetem emlékedet.
Kisvárda, 2002. július 8. /hétfő/