…mégis eshet örökké…

Álmok hava

Erdei Vándor, légy az anyám!
Ki szeret engem úgy, igazán.
Ki megért akkor, ha vétkezek,
Ő segít rajtam, ha rossz útra tévedek.

Erdei Vándor, légy az apám!
Kinek kellek én úgy, igazán.
Odafigyel rám, ha mesélek,
Ő ott van velem, ha hív tízezer lélek.

Erdei Vándor, légy testvérem!
Ki különös érzést ad nekem.
Elfogad engem úgy, igazán,
Ő megéli bajom hajnalok hajnalán.

Erdei Vándor, légy barátom!
Ki rám bízza titkát, ha bántom.
Átérzi gondom, úgy igazán,
Ő átkísér engem a földi lét poklán.

Erdei Vándor, légy szerelmem!
Ki ott született a szívemben.
Ki szeret engem úgy, igazán,
Ő ott áll mellettem az égi lajtorján.

Kisvárda, 2001. december 27. /csütörtök/

Vers találomra
  • A Rossz Szellemek Hírvivői

    Kétezer év nem volt elég, Minden olyan maradt, mint rég. Csak dől a mocsok mindenből, Ki kell lépnem az egészből.

  • Szemem

    Izzik a csend, mikor egyedül maradsz, A mélybe hullnak mind a halott madarak. Szürke az ég, álomra hív a sötét, Pillád lezárul, nem látod már a reményt.

  • Misztikum

    Befelé folynak könnyeim, Elszállnak mind a terveim. Kést döftek belém a szolgák, Mert bennem urukat látták.

  • A tükör mögött

    Néha elfog a félelem, Pont, ami után vétkezem. Kezem imához készítem, De nem figyel rám senki sem.

  • Megoldás-látomás

    Néhány dolgot még rendbe kell tennem, Elmém világéj tengere nem kell, Hogy itt helyben és végleg elnyeljen.