Az éj olyan, mint akkor,
Csak én változtam.
Hiányzott drága arcod,
Hát megálmodtam.
Lázban fürdő takaróm,
Édes szemfedél.
Elmosódik minden, ha:
Elindulok én.
Szerelem-keserű könny
Tör fel szemedből.
Csókot hoztam én neked,
Szádra az elsőt.
Szép arcod huncut mindig.
Hajad rejteke.
Aztán testünk összeér,
Repülünk egyre.
Sötét lesz majd hirtelen,
Fekete örvény.
Kétségbeesve kellesz,
Mily vak éberség.
Idegen az ágyamban,
Az vagyok most is.
Nézem a sivár plafont,
Életem hamis.
Hamis, mint részeg ének;
Jő odakintről.
Értelme az estének,
Kértél szívemtől.
Az éj olyan, mint akkor,
Csak én változtam.
Hiányzott drága arcod,
Hát megálmodtam.
Debrecen, 2010. január 18.