Csak te

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Bizonytalan holnapod
Emlékké tenni.
Szárnyaszegett álmaid.
Égbe emelni.

A lelkemen taposol,
Belőlem nőttél.
A büszke lombkoronád
Szívem hűsíti.

Ezernyi ígéretem
Álnok szó csupán.
Búvó vágyat keresel,
Nekem nem hiszel.

Hiszen szürkeségben élsz,
Hasonulsz te is.
A világ öli álmod,
Ne várj, nézz belém.

Mert múlik a pillanat,
És vissza nem tér.
Takarj be a szemeddel,
Mindent elvegyél.

Debrecen, 2010. augusztus 28.

Kapcsolódó:

Vers találomra

Esti fekete ima
Kettétörtem a világ gerincét, Az istenem nem lát mást, csak szenvedést. Derékig állok százak könnyében, Itt vagyok most, az őrület kertjében.
Szemem
Izzik a csend, mikor egyedül maradsz, A mélybe hullnak mind a halott madarak. Szürke az ég, álomra hív a sötét, Pillád lezárul, nem látod már a reményt.
A tükör mögött
Néha elfog a félelem, Pont, ami után vétkezem. Kezem imához készítem, De nem figyel rám senki sem.
Éhes szívednek
Éhes szívedre a vágyaim szállnak, Nevető szemedet rejted a mának. Gyönyörű lényed csak az én zálogom, Minden percben a szerelmed kívánom.
A jóság pokla
Odaadtad mindened nyomorult öregember, Most egymagadban ülsz, és hallgatod a tengert. Homályos szemeid is már majdnem lecsukódnak, Egyedül vagy, és az emberek bezárkóznak.