A sok rossz után jönnie kell a jónak,
Ha bekövetkezik, hiszek majd a világnak.
Az erdő mélyén, az éjszaka közepén,
Az orgona játszik egy szentségtelen misén.
Nem evilági erőkkel vertek minket,
De bűneink miatt gyengítették lelkünket.
Elszánt kerubok őrzik az élet fáját,
Kíváncsi énünk vonzza az Isten haragját.
Káin és Séth kevert vére folyik bennünk,
A gonosszal muszáj örökké együtt élnünk.
Vannak, kiknek hitük jutalma egy stigma,
Más a jót csak hírből ismeri, de szomjazza.
Ki gyenge, az a sötétségtől kap erőt,
Olyan utakon jár, amit a gaz már benőtt,
De nem fordul meg, és gyűlölettel arcán,
Ártatlan szüzek vére a pokoli kardján.
Rám támad most minden, ami él és mozog,
A tegnapért sírnak a szomorúbb holnapok.
Ha a mában vagyok, kikapcsolom magam,
A megváltás létezik, de csak álmaimban.
Kisvárda, 2003. november 19. /szerda/