A tökéletességre törekszem,
Félbehagyott utakon elfekszem.
Ne kérdezz tőlem soha semmit sem,
Nyomd a gázt, nincsen miért felkelnem.
Mindig hiteles dolgokra vágytam,
Egy kis hibáért szemétbe vágtam,
Én elhagytam mindent és mindenkit,
Eléd tiszta szívvel állok most itt.
Az ajtódra ősjeleket véstem,
El nem olvastad őket még ma sem.
Nem vetted észre rezdüléseit,
Fekete magány-érzékszerveit.
Rosszul felállított elméletek,
Ráncos, kiszáradt angyali szívek.
Körülvesz minden nap a bűzötök,
Paraziták, rajtam élősködtök.
De nem tart soká, jő halálotok,
Majd elpusztít a meggyúló átok,
Vagy sivár, egyszerű képmutatás,
Üdvömért ölök, én a messiás.
Debrecen, 2008. március 5. /szerda/