Az éjben megfakult árnyad,
Fogva tart a sötét vágyad.
Feltűnsz egy percre éjfélkor,
Síromra virágot hozol.
Üldözöl bántó fényeddel,
Gonoszan angyali szemmel.
Zápor mossa lépted nyomát,
Szellemed elér énhozzám.
Lelkem lelkedbe temetem,
Lelked lelkembe vezetem.
Szemeid lássanak varázst,
Véremtől izzó látomást.
Lelkem lelkedben keresem,
Csak ez maradt meg énnekem.
Kisvárda, 2002. november 17. /vasárnap/