…mégis eshet örökké…

Isten óvjon meg

Ha rám nézel, árnyékom takar,
Édesen menekülsz is egyből,
Örök sötétséget ki akar:
Nem vagyok jó.

Reccsen a padló, nincs ott senki,
Az ezeregyszázadik oldal,
Elfeledtem sajnos nevetni:
Nem vagyok jó.

Tavasz. Előbújtak emberek,
Babakocsi, műanyag motor,
Egy más utat kell, hogy keressek:
Nem vagyok jó.

Kis piac, akad minden jóból,
Lopás, férgek, mérgek és csalás,
No de elég a szürke szókból:
Nem vagyok jó.

Üvegszemek, a zsúfolt lelkek,
Sorban álló, eltorzult lények,
Az ocsmány testüktől émelygek:
Nem vagyok jó.

A visszaút mindig rövidebb,
A nap is mindig arcomba süt,
A testem egyre csak éhesebb:
Nem vagyok jó.

És mindig jön valaki szembe,
Hányinger fojtogat, kerülget,
Fordulok, nem nézek szemébe:
Nem vagyok jó.

Már látom azt az otthont, igen,
Csendben újra önmagam vagyok,
Nyugodtan, szabadon, idebent:
Nem vagyok jól.

Debrecen, 2010. március 22.

Kapcsolódó: Eltűnt

Vers találomra
  • Más utakon

    L-i-l-i-o-m… Tényleg utoljára gondolok rád, Szerelmet vallanék, ha hallanád. Utoljára engedlek közelbe, Lelkem veled csak többet szenvedne.

  • Senki vagyok

    A szemébe néztem utoljára, Elhervadt végleg a szíve rózsája. Nincs arra remény, hogy enyém legyen, Beigazolódott minden félelmem.

  • Suttogó árnyak

    Minden nap, hogyha felkelek, Valami szörnyűt terveznek. Nincs egy virág sem síromon, Ott a kezük a torkomon.

  • Lady Jane maga

    Valaha láttam Lady Jane-t, Miután hallottam zenéjét. Minden nap szemébe néztem, Világomat őrá cseréltem.

  • Itt

    Kalapom lábam előtt, a földön, Felfordítva, és szinte üresen. Leverte a fejemről az élet. Hogy mikor? Arra nem is emlékszem.