A magány a legnagyobb, ha
Nincs szeretett lelki társad.
Hiába nyitod szájadat,
Nincs, aki hallja imádat.
A magány nagyobb lehet, ha
Volt már neked részed abban,
Ha egy szavad fényt fakaszthat
Egy éjsötét, szűz barlangban.
Mikor mindenki hazament,
Én ott vagyok.
Mikor ágyadban megfordulsz,
Én ott vagyok.
Régen állnak a vonatok,
Én ott vagyok.
Elbújtak a kóbor kutyák,
Én ott vagyok.
Este jégvirágok nőnek,
Én ott vagyok.
Idegen város, vén utak,
Én ott vagyok.
Lehúzod mára a redőnyt,
Én kint vagyok.
Debrecen, 2008. április 3. /csütörtök/