Elveszett

Már csak egy fa van az erdőben, Kinek még senki nem pihent tövében. Egy madár sem szállt az ágára, Nem figyelt fel senki a magányára.

Itt néha szeretnek, ott gyűlölnek, De hidd el, nem tartozom senkinek. Szívem még mindig csak egyet akar, Fesd meg lelkem, majd a föld eltakar.

Bizonytalan holnapod Emlékké tenni. Szárnyaszegett álmaid. Égbe emelni.

Ez lesz a vég, a véremmel fogadom, És mire az égről a csillagok lehullnak, Ígérem magamnak, hogy megváltozom, A régi énből csak egy tetemet találnak. Kisvárda, 2005. július 11. /hétfő/

Szerelmem lett a keserű őszi eső, Minden embert elűz ő mellőlem egyből. Menekülsz előle, pedig csak új remény; Lemossa a mocskot, amit reám kentél.