Egy hónap, tengernyi levél

Megjelent: 2017.12.07. | Írta: Őszfalvy László

Alexandrának

Oly ritkán lehet látni ilyen meleg, szeretetteljes tekintetet, hogy talán éppen egyedisége az oka, hogy ilyen erővel átjön a fotókon. Bensőséges szépséget látok, amit nyilvánvalóan csakis istenek ujjai rajzolhattak világra féltő gonddal, magasztos céllal, fenséges teremtő erővel. Szépséged finom, a legnemesebb értelemben, s vélem, tartalommal telt, minden bizonnyal gazdag belső világ van mögötte.

Kategória: Éjféli levelek | Címke: zene, henriett, budapest, kropkó, gyermekkor, dédnagyapa, izzás, éjszaka, metró, magány, cselló, eső, buika, remény, edward elgar, elvágyódás, alexandra, vágy, esőfestés, éjszakai séta, doboz

Vers találomra

Hősök vére
Ha testet ölt a holnap, És visszatér a tegnap, Az idő rabszolgád lesz, Akkor mindent megtehetsz.
Titkos dallam
A szemem édes álomra zárul már, Tudom, hogy odaát megint engem vár. Futok, repülök a lila égen át, Egy másik világba érek, hol nincs nyár.
Ha eljön az éj
Ha eljön az éj, Fáradt messzeség Pihen meg árván A hangom ágyán.
Sehonnai holdlélek
Elmém elborult, magamba veszek, A mély fájdalmam újra kiújult. Ép és egészséges már nem leszek, Ez a játék már régen eldurvult.
A Nap illata
Csak kövesd a csillagot, és hozzám találsz. Intésedre a csillagok kigyúlnak, Utat mutatnak az Éji Vándornak. A szavadra kinyílnak a virágok, Édes álom ér el a puha ágyon.