kényszerűség

Isten sirat valakit

Megjelent: 2017.12.16. | Írta: Őszfalvy László

Az egyik gyerekkori szobámban keresem a pillanatokat. Másodszor tudtam hazajönni ebben az évben. Kint pöttyös minden, az éjszaka zord. Szolid fénynél hallgatom a párkányon a szabálytalan kopogást. Zene ez is. Egyre jobban esik, ricsajt hallván kintről, tudom, hogy mi történt. Kimegyek.

Kategória: A múltból | Címke: hanyatlás, csalódottság, tragédia, gyermekkor, keserűség, beletörődés, fásultság, hiány, romlottság, tehetetlenség, kényszerűség, viszolygás, bánat, elidegenedés, idegen, változás, magány, élet, kiüresedés, kisvárda, eltévedve, undor, isten, rossz emlék, reménytelenség, eső, fájdalom, kudarc, szomorúság, megtörve

Leszek én

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Leszek ítélet.
Hazug ígéret.
Eltiport szívek vándora,
Kifosztott lelkek alkonya.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: kényszerűség, élet, beletörődés, változás, debrecen, vágy

Én vagyok a magány embere

Megjelent: 2017.10.06. | Írta: Őszfalvy László

Ha testem nem börtön volna,
Akkor lelkem tovaszállna
A csillagos égbolt felé.
Sohasem láthatnál többé.

Kategória: Találkoztam az ördöggel | Címke: magány, kisvárda, hollók, kényszerűség

Vers találomra

Visszatükröződés
Felriadt minden éjszaka közepén, Furcsa jelek tűntek fel megtört testén. Egy sötét alak földöntúli misén Okította ki őt idegen nyelvén.
?
Megijedek, félek, megijedek, félek, Egy láncról lelógó húscafaton élek. Megijedek, félek, megijedek, félek, A világon mi értelme a tetteknek? Kisvárda, 2005. augusztus 25. /csütörtök/
Nagy szemű gyerekek
Hintázok, hintázok, Egyszer csak, tudod mit látok? Fel az égbe, lebegve felszállok. Oly messzire jutok, bár egy helyben állok.
Néma szavak
Pattanásig feszül a húr, A legszebb kép is eltorzul. Csak állok némán és nézem, Szökik az érzés belőlem.
Talányban fogant
A világ csak jobb lehet nélkülem, A Pokol pedig rosszabb énvelem. Testemet vetem az állóvízbe, Fülemben cseng elmúlás-zenéje.