Isten sirat valakit

Megjelent: 2017.12.16. | Írta: Őszfalvy László

Az egyik gyerekkori szobámban keresem a pillanatokat. Másodszor tudtam hazajönni ebben az évben. Kint pöttyös minden, az éjszaka zord. Szolid fénynél hallgatom a párkányon a szabálytalan kopogást. Zene ez is. Egyre jobban esik, ricsajt hallván kintről, tudom, hogy mi történt. Kimegyek.

Kategória: A múltból | Címke: idegen, változás, magány, élet, kiüresedés, kisvárda, eltévedve, undor, isten, rossz emlék, reménytelenség, eső, fájdalom, kudarc, szomorúság, megtörve, hanyatlás, csalódottság, tragédia, gyermekkor, keserűség, beletörődés, fásultság, hiány, romlottság, tehetetlenség, kényszerűség, viszolygás, bánat, elidegenedés

Nagy baj lesz

Megjelent: 2017.10.24. | Írta: Őszfalvy László

Úgy hiányzik valami,
Amikor a talaj kezd kicsúszni,
Amikor sehol egy jóízű ebéd,
Amikor már nem láthatok beléd.

Kategória: Pokolkelte | Címke: kisvárda, sötétség, hiány, idegen, kiüresedés

Nincs semmink (urnába zárva) – Pethő Sándor emlékére (1956 – 2002)

Megjelent: 2017.10.03. | Írta: Őszfalvy László

Aznap, mikor felsírtál,
Elhalványult a szivárvány.
Isten letekintett rád:
„Könyörületet te se várj.”

Kategória: Találkoztam az ördöggel | Címke: düh, gyász, bűnbánat, hiány, halál, kisvárda, szomorúság, keserűség

Vers találomra

Az esőkirály II.
Száll az ének szájról szájra, Az Esőkirály legendája. Itt élt köztünk, megkínozták, A szerelmét a Tóba dobták.
Harc után
Legyőztek a saját fegyveremmel, Végeztek tehetetlen testemmel. De csak gonosz álmokat találtak, Mikor a lelkembe belemásztak. Későre jár, lassan sötétedik, A csillagom az égen feltűnik. Alig látható, igen homályos, Léte rejtett, titkos és magányos. Az ásító szakadék olyan mély, Nem találom meg soha a végét.
Lehangolt lélek
Milyen jó volt az avarban feküdni, Köddel és harmattal betakarózni! Időkaput nyitni vén fák körében, Lökdösődve az édes végtelenben.
A jóság pokla
Odaadtad mindened nyomorult öregember, Most egymagadban ülsz, és hallgatod a tengert. Homályos szemeid is már majdnem lecsukódnak, Egyedül vagy, és az emberek bezárkóznak.
Marduk
A hazavágyó lelkem nem bír nyugodni, És felkorbácsolva hullámzik itt bennem, Sötét titkot éjszakába kiáltani, Akarata, elvonszolni innen testem.