fájdalom

Hallgatag magányom

Megjelent: 2019.11.15. | Írta: Őszfalvy László

Hallgatag magányom a búskomor árnyékod,
Nyomodba szegődött a fekete zarándok,
Nem tudsz szenvedésemről, úgy éled életed,
Nem figyelsz te rám, pedig ez lesz, mi eltemet.

Kategória: Tündérviola és az Árnykirály | Címke: budapest, magány, elhagyatva, isten, élet, titok, fájdalom

Akiket a bánat visz el

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Halványsárga képek örökös hullámzása,
Elfáradt, beteg testünk tompa puffanása.
Vészjóslón bólogató komor lombkoronák,
Az ajtónk rég nem nyitható, a zár elrozsdált.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: fájdalom, menekülés, budapest, halál, elidegenedés, sötétség, réka, egyedüllét, melankólia, komor, bánat, idegen, rossz emlék

Én majd vigyázok rád

Megjelent: 2017.12.17. | Írta: Őszfalvy László

Látom hát, te vagy a legmagányosabb a világon,
Hajtsd most ide kicsi fejedet szépséges gyermekem.
Sírj csak, én leszek az, aki igazán figyel rád is,
Hunyd be a szemedet, mialatt fogod a kezemet.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: budapest, réka, egyedüllét, melankólia, idegen, rossz emlék, fájdalom, menekülés

Isten sirat valakit

Megjelent: 2017.12.16. | Írta: Őszfalvy László

Az egyik gyerekkori szobámban keresem a pillanatokat. Másodszor tudtam hazajönni ebben az évben. Kint pöttyös minden, az éjszaka zord. Szolid fénynél hallgatom a párkányon a szabálytalan kopogást. Zene ez is. Egyre jobban esik, ricsajt hallván kintről, tudom, hogy mi történt. Kimegyek.

Kategória: A múltból | Címke: csalódottság, tragédia, gyermekkor, keserűség, beletörődés, fásultság, hiány, romlottság, tehetetlenség, kényszerűség, viszolygás, bánat, elidegenedés, idegen, változás, magány, élet, kiüresedés, kisvárda, eltévedve, undor, isten, rossz emlék, reménytelenség, eső, fájdalom, kudarc, szomorúság, megtörve, hanyatlás

Ismerősek ezek a képek?

Megjelent: 2017.11.12. | Írta: Őszfalvy László

Elmúlt november. A kedvencem volt mindig is. Az utolsó előtti pillanat, amikor még van lehetőséged arra, hogy rendet rakj magadban. Magad körül. Végiggondold, mi mindent tettél, és tettek veled mások.

Kategória: Belső világ | Címke: gyöngyi, ossian, hullócsillag, tündérvirágszál, eltévedve, fájdalom, csillaghattyú, sentio ergo sum, emlék, tatabánya, niki

Tűzasszony

Megjelent: 2017.11.12. | Írta: Őszfalvy László

Letéptem magamról mindent, amit láncnak véltem, vágytam a szabadságra. Ámde, igyekezetemben valami nagyon fontos is elszakadt. Már tudom, az nem a láncok közül volt való, hanem kötelék volt.

Kategória: Külvilág | Címke: fájdalom, hanyatlás, tatabánya, csalódottság, élet

Este, titokban

Megjelent: 2017.10.26. | Írta: Őszfalvy László

Úgy kérlelte őt újra és újra,
Ujját a ravaszon ne mozdítsa.
Állt az idő, füstbe borult minden,
Megfestette hát tucatnyi képen.

Kategória: Pokolkelte | Címke: halál, magány, szerelem, fantázia, komor, fájdalom, debrecen

Hajnali könnycseppek

Megjelent: 2017.10.14. | Írta: Őszfalvy László

Csak hullottak a könnyei azon az éjszakán,
Arca eltorzult befalazott lelkemet látván.
Hajnalodott már, a város is ébredni készült,
Ő csak sírt, sírt keservesen, és egymagában ült.
Mögötte álltam, ahogy meghaltak a csillagok,
Ölelve vigasztalták elfeledett barátok.
Visszatartva lélegzetem, mozdulatlan testtel,
Kínoztam önmagam a szörnyű következménnyel.

Kategória: Lélekvándor | Címke: liliom, szomorúság, spanyol, bánat, legfájdalmasabb, fájdalom, gonoszság, önzőség, kísértés, éjszaka, könnyek, kisvárda

Vers találomra

Lassú éjszakákon
Keserű sírhalmokon megfogant virágok Sikoltanak, ezek a gyönyörű rútságok. Megállok egy percre, és magam körül látom Az összes be nem teljesült, áhított álmom. Koszorút viselnek és névtelen keresztet; A halálban is megkapták ékszereiket.
Visszaváró
Minden lépteden Finom zaj legyen, Halljam.
Könyörgések könyve
Ó, bárcsak ma lenne a napja, Mikor az utazó nem kerül viharba. Múltja egyszerűen eltűnik, Azt a vadvizek jó messzire elviszik.
Gaia Vard új képeken
Kereslek, kutatlak, utánad megyek, Egy szív alakú sírgödörbe teszlek. Öntözlek bánattal, bús szóval százzal, Betakarlak, hogy fázzál, félhomállyal.
Támassz fel
Itt állok most sárban, előtted, Remélem, hogy így is megértesz. Repülni, repülni, repülni, Az idő tengerét átúszni.