(2003-2007)
Szüntelen vándorlás, Liliom is elköltözött. Új szerelem, belső gyógyulás. Új városok, új arcok. Régi álmok.

Fogadd szerelemmel

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Az este még mindig vonzó és gyönyörű,
A fekete világ örökké szép színű.
Elhagyott engem az Éjszaka Bús Lánya,
Enyém lett így a Nap összes mesés bája.

Éhes szívednek

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Éhes szívedre a vágyaim szállnak,
Nevető szemedet rejted a mának.
Gyönyörű lényed csak az én zálogom,
Minden percben a szerelmed kívánom.

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Apró kavicsokból építettünk várat,
Ha ajkam kér, a tiéd sohasem fárad.
Képtelen képeket sorozatban látok,
Nélküled meghalna minden, amit várok.

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Csak kövesd a csillagot, és hozzám találsz.

Intésedre a csillagok kigyúlnak,
Utat mutatnak az Éji Vándornak.
A szavadra kinyílnak a virágok,
Édes álom ér el a puha ágyon.

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Csókkal öntözni éhes testedet,
Magamba olvasztani lelkedet,
Alánk teríteni egy felleget,
Együtt tervezni el a jövőnket.

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Erre úgyis mondják majd sokan, hogy
Ez egy mese, ami nem volt igaz,
De te csak varázsolj a szívemmel
Egy csillagos erdő közepében.

Megjelent: 2017.10.22. | Írta: Őszfalvy László

Teremtett vizek, a hegyek és fák!
Ó, milyen szép, milyen szép az a lány.
Tér és idő megszűnik létezni,
Ha a lényét tudom lélegezni.

Megjelent: 2017.10.16. | Írta: Őszfalvy László

Hiába vársz, nem jövök el úgysem,
Miért félsz, magadra hagylak bennem.

Megjelent: 2017.10.16. | Írta: Őszfalvy László

Olyan a kéz, mint a kalitka,
Melynek mindig nyitva ajtaja.
Ha útra kel a fülemüle,
Ő úgyis visszatér estére.

Megjelent: 2017.10.16. | Írta: Őszfalvy László

Tizenegy démon a sivatagon át,
A tizenegy démon őriz egy kriptát.
Meleg nappalokra hideg éjszaka,
Téged is elért a démonok szava.

Vers találomra

A földi élet végnapjai
Teli torokból felzokog a természet, Eldobom azt, ami belőlem született. Zavartan repkednek elnémult madarak, Szél cibálja az örök-nyugodt lombokat.
Az élet alkonya
Ma megtaláltam a legöregebb fát, Nem kell hát tovább keresgélnem immár. Véget ért utam a démonok földjén, Elfelejtek mindent, ami megtörtént.
Az én erdőm
Az összes titkom Szívemben hordom. A világ elől Elzárva tartom.
Szenvedek
Nem tudom neked elmondani, Lelkemet miért kell megkövezni. Patakokban folynak könnyeim, Senkikhez szólnak halott verseim.
Amandina
A mantra Ördöghold, ördöghold, Ragyogjál fényesen. Ördöghold, ördöghold, Ragadd el kedvesem.