Vers

Négy elkészült kézirat. Négy hosszas utazás a lélek mélységeiben. Az ötödik is elkezdődött…
Sohasem az számít, hogy mid van. Hanem az, hogy hogyan használod.

Szemem

Megjelent: 2017.11.11. | Írta: Őszfalvy László

Izzik a csend, mikor egyedül maradsz,
A mélybe hullnak mind a halott madarak.
Szürke az ég, álomra hív a sötét,
Pillád lezárul, nem látod már a reményt.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: vonat, gyöngyi, éjszaka, ossian, magány, hullócsillag, egyedüllét, jóslat, csillaghattyú, sentio ergo sum, emlék, reménytelenség, debrecen

Ha elhagysz, veled megyek

Megjelent: 2017.11.11. | Írta: Őszfalvy László

Érzem, felfalta lelkemet a magány,
Nincs itt senki, aki megmenthetne már.
A távolban szemed álmokat kerget,
Nincs szívem, hogy megzavarjalak téged.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: halál, magány, búcsú, szomorúság, melankólia, vágy, beletörődés, debrecen

Időben elérjük egymást

Megjelent: 2017.11.09. | Írta: Őszfalvy László

Gyere, és nézz belém mélyen,
Mert a romjaim fölött
Megláthatod azt, ami majd
Téged szépen megköszön.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: bezárkózás, debrecen, éjszaka, álom, melankólia, vágy

Temess magadba

Megjelent: 2017.11.06. | Írta: Őszfalvy László

Még mindig az a titkom, mint akkor,
Nem szabadultam meg a haláltól,
Csontos keze a torkomon pihen,
Minduntalan a fülembe liheg.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: álom, kisvárda, liliom, komor, vágy, emlék, éjszaka

Andrina

Megjelent: 2017.11.06. | Írta: Őszfalvy László

Hervadt csend ül ajkaidon,
Hideg csókod fáj nagyon,
A szíved szól, de nem hallom,
Bűneidet hordozom.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: vágy, debrecen, bűn

November

Megjelent: 2017.11.06. | Írta: Őszfalvy László

Már egymáshoz bújnak az üres üvegek,
Egyedül vagyok, részeg imát rebegek.
Alszik a város, halovány fény idebent,
A kocsmáros lány leborulva szendereg.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: melankólia, vágy, emlék, debrecen, éjszaka, magány, liliom, egyedüllét, szomorúság

Csak te

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Bizonytalan holnapod
Emlékké tenni.
Szárnyaszegett álmaid.
Égbe emelni.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: vágy, debrecen, éva, önfeláldozás, bűn, remény

A csend

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Álmot láttam, vérbe fúlót,
Feketét, füstben gomolygót.
Megnyílt a föld, leszakadt az ég,
Egy kopár szirten ott álltam én.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: utazás, álom, komor, csend, debrecen

Cruel Candy

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Az őszt szeretem, nem a nyarat,
Az erdőket és nem a tavat.
Magányos bérceket az éjben,
Nem fényeket sűrű tömegben.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: viszolygás, debrecen, bűn, éjszaka, erdő, elvágyódás, vágy, idegen

Leszek én

Megjelent: 2017.11.05. | Írta: Őszfalvy László

Leszek ítélet.
Hazug ígéret.
Eltiport szívek vándora,
Kifosztott lelkek alkonya.

Kategória: Fekete szivárvány | Címke: élet, beletörődés, változás, debrecen, vágy, kényszerűség

Vers találomra

Harc után
Legyőztek a saját fegyveremmel, Végeztek tehetetlen testemmel. De csak gonosz álmokat találtak, Mikor a lelkembe belemásztak. Későre jár, lassan sötétedik, A csillagom az égen feltűnik. Alig látható, igen homályos, Léte rejtett, titkos és magányos. Az ásító szakadék olyan mély, Nem találom meg soha a végét.
A mézhangú Fülemüléről
Csókkal öntözni éhes testedet, Magamba olvasztani lelkedet, Alánk teríteni egy felleget, Együtt tervezni el a jövőnket.
Kőbe zárva – Kisvárdai éjszakák IV.
Ki az az ember, aki elém állna? Bennem még megbúvik a jóság árnya. Kibővül minden minden fonákjával, Eleje gabalyodik visszájával.
Csillaghattyú II. – A Gyöngyhalász
Az éjszakákkal együtt elutaztam, A nappalokkal mindig elaludtam. A Feneketlen tó zöldellő partján, Ez történt, egy képzeletbeli sétán:
Megoldás-látomás
Néhány dolgot még rendbe kell tennem, Elmém világéj tengere nem kell, Hogy itt helyben és végleg elnyeljen.